Bekötésre várakozik... a diplomamunkám. :) Elkészült a nagy mű! (haha)
A félévből és ebből az egyetemből már csak néhány jegyzőkönyv, egyetlen egy vizsga, majd a védés és a záróvizsga következik. Már látom a végét, és az elejét is a következő nagy lépésnek. Busz és repülőjegy formájában mindenképp. Néha fura belegondolni, hogy mikbe bele nem vágom a nem létező fejszémet. :)
Ne stresszelj, egyél csokit, majd legyél rosszul...
Azt hiszem, új módszer után kéne néznem. Csak a tej és kakaó nélküli csokiról még nem hallottam.
Az írjunk diplomamunkát másfél hónap alatt project elég jól halad, meg a dolgok a finnekhez is.
Ismét nagy rövidtávú terveim vannak, három is, miért is ne. Azok nélkül unalmas lenne csak egy dologra koncentrálni.
És persze kell egy kis kikapcsolódás is, mint a gasztro-hétvége Szekszárd környékén, vagy az egyéb egy estés programok, képnézegetések, szánkózás, pizzázások, kirándulások. Néha azért előtör az érzés, hogy hamarosan itthon ezeknek még kevesebb időbe kell beleférnie, pedig így sem egyszerű összehozni mindent. Már csak néhány hónap. =)
Még mindig szerelmes vagyok a télbe! Ma itthon is volt egy kis hóesésben (hóviharban?) részem, építettem is gyorsan egy pici hóembert a teraszra, csak a hangulat kedvéért.
Közben igyekszem némi rendszert és fontossági sorrendet megállapítani a teendőimben, mert a határidők egyre közelegnek, nekem pedig még rengeteg dolgot kéne megírni, kitalálni, összeszedni, aláíratni. A diplomamunkámról nem is szólva.
Ráadásul hiányoznak a reggeli sífutások, a korizások, az esti séták és a részeg finn az ablakban, a finn tél, a rózsaszín bicóm és nem utolsó sorban Ő.
Eljöttem egy kicsit élvezni a telet. Annak ellenére, hogy alig van hó és meleg van (érsd: kb. 35 centi és minimum -9°C), azért nem rossz. Simán lehet bringázni, és nem kell állandóan küzdeni az egyenesben maradáshoz, és persze nem kell nagyon bebugyolálni magad, kint lehet az arcod anélkül, hogy megfagyna. :)
A két és fél nap alatt már voltunk kétszer korizni, egyszer sífutni, és már vettünk egy hótalpat is, csak még nem próbáltuk ki. Most 3 napig szociálizálódunk is esténként (bowling, mozi-est, stb), de már alig várom, hogy hétvégén Koliban is kipróbáljam a sífutó (nem)tudásomat - feltéve ha lesz nyitva elég sífutóút, és holnap megveszem a second-handben a rám való sífutócipőt is, amúgy lesiklás lesz belőle.
Lassan majd fényképezek is, csak valahogy ez a hótlanság nem igazán motivál. Néhol még az aszfalt is látszik :-o :(
várni. Nagyon. És néha még annál is nehezebb.
Ha már Tomi szólt, hogy eltűntek a bejegyzések az elmúlt hónapokról, úgy döntöttem visszarakom őket.
Amúgy nem sok extra történik velem. Több nyelvórára járok, mint rendesre, beadandókat és kiselőadásokat gyártok, valamint számolok visszafelé öttől. :)
És várom a havat.
Már megint pakolok...azaz az őszi szünet ismét eseménydús lesz és távol leszek Budapesttől. Elég távol. Holnap este irány Észak! Bele az őszbe és az esőbe!
Erre a pillanatra vártam 47 napja, szinte el sem hiszem, hogy itt van! Szombat délben, ha minden jól megy, két hétre megint ott leszek. Újra együtt! :)
Visszagondolva az elmúlt egy hónapra, szinte repül az idő. Már csak 3 hét az őszi szünetig!
500+ föcisen, a már megszokott csapattal. Csak sajnos szépen lebetegítettük egymást az út során.
Idén végre ismét voltam UtóRákón, igaz, csak a tavalyi maradt ki, meg az idén nyári Rákó, de akkor is hiányzott már. Nagyon. A hangulat, a többiek, a Tejút látványa a tábortűznél fekve... :) De ezeket nem lehet elmondani azoknak, akik nem járnak le :P
A mostani hétvége is jól telt, pénteken a Főzdefesztre látogattunk el és kóstolgattunk hazai házi söröket, csak az áruk volt kicsit borsos, az ízükkel nem volt gond. Majd szombaton három-négy lengyel (Azért tök jók az ilyen egybeesések. :)) föcist kalauzoltunk el fővárosunk nevezetesebb helyein és építettük a kapcsolatot.
Ezen kívül még számos dolog történt, de ezek voltak a főbb pontjai az elmúlt néhány hétnek.

"Remember Yesterday and think about tomorrow But you have to live today"